Fókuszban

X. Frigyest január 14-én koronázták meg, miután édesanyja II. Margit szilveszterkor, 52 év uralkodás után bejelentette, hogy lemond a trónról. A dán monarchia fennállásnak csaknem 900 éve alatt, II. Margit az első uralkodó, aki önként mondott le a trónról.

A befektetőérme olyan nemesfém érme, amelynek nagy példányszáma miatt háttérbe szorul a numizmatikai értéke, az emberek inkább befektetési céllal vásárolják őket. A világ első arany befektetési érméje a dél-afrikai Krugerrand volt, Európa legnépszerűbb befektetési aranya viszont kétség kívül a Bécsi Filharmonikusok.

A zene, a hangszerek, a nagy zeneszerzők mindig is kedvelt témák voltak a világ emlékpénz-kibocsátásában. A Magyar Nemzeti Bank többször is megemlékezett legnagyobb zeneszerzőink évfordulóiról egy-egy emlékérmével. Tőlünk, most megszerezheti az ezüst 5000 forintos emlékpénzeket Kodály Zoltánról és Bartók Béláról.

A „Magyar festészet remekművei” egyedi kollekció elemei, jellemzően a 19. század derekán alkotott romantikus művészeink hazafias festészetén keresztül életre kelti történelmünk legmegrendítőbb pillanatait. Az érmeken látható remekművek a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum engedélyével lettek felhasználva.

1848 tavaszán a forradalom szele söpört végig Európán. Magyarország népe is felkelt az osztrák elnyomás ellen, a magyar seregeket csak az orosz birodalom mérhetetlen túlereje győzhette le. Az osztrák udvar behódolást követelt, bosszújának eszközéül pedig a bresciai hiénát, Haynau táborszernagyot választotta.

Ausztria nemzeti bankja 2018-ban kezdte el kibocsátani a 3 euró névértékű innovatív emlékpénzeit: a „Színpompás teremtmények” kollekció érméin szereplő állatok megszólalásig élethű színes felfestést kaptak, amelyek ráadásul foszforeszkálnak a sötétben. Németország tavaly indított érmesorozata pedig 5 eurós pénzeken a rovarok világát mutatja be.

Szent István megkoronázásával nemcsak a hatalmának a megerősítése történt, de az addigi fejedelemségből egy elismert, a pápa áldásával létrejött ország – a Magyar Királyság – is megszületett. Államalapító királyunk emlékét számos művészeti alkotás őrzi, ugyanakkor különleges érmekibocsátások is dicsőítik.

A sovereign elnevezésű aranypénz egyidős a Brit Birodalommal: VII. Henrik, a birodalom alapköveit lerakó király verette az elsőket 1489-ben, és a legújabbakon már nem II. Erzsébet portréja, hanem III. Károly, az új király arcképe látható.

Mária Teréziának egyik fiútestvére sem élte meg a felnőttkort, így apja csak rá számíthatott a trónöröklés kérdésében. Más választása nem lévén III. Károly a Pragmatica Sanctio révén tette lehetővé a nőági örökösödést a Habsburg-ház számára. A törvény értelmében Károly halálával elsőszülött leánya, Mária Terézia lett a második nő hazánk történetében, aki a Szent Koronát a maga jogán a fejére helyezhette.

Az ókori világ egyik legnagyobb alakja nem más volt, mint Nagy Sándor, de igazi világhódítóvá akkor vált, amikor a perzsák legyőzése után elhatározta, hogy Indiát is meghódítja. Kr. u. 800-ban I. Károly frank király római császárrá koronáztatta magát, hódításai és reformjai indították el Nyugat-Európa igazi történelmét és a középkort, több európai ország pedig Európa „ősapjaként” tiszteli.