Napóleon-aranyak, amerikai aranysasok, brit sovereign-ek – az aranypénzek gyűjtőinek mindig voltak különösen kedvelt érméi. Ezek közé tartozik a svájci helvécia is. A nőalakot ábrázoló 20 frankos aranypénz máig az európai gyűjtők egyik kedvence, de nagy kibocsátási példányszáma és jó minősége miatt világszerte használják befektetési aranyként is.

Az 1974 óta „játékban” lévő, 20 millió dollár értékű FIFA világbajnoki trófeát a VB nyitó ünnepségeket kivéve, egy svájci, atombiztos-széfben őrzik. Ám nem volt ez mindig így. Az 1966-ban kezdődött kalandos események óta csak a másolatot emelgetheti a győztes csapat.

Jó néhány karácsonyi szokás eredete az ókor homályába vész, a Megváltó születését jelző fényes csillag mibenlétéről pedig már két évezrede vitatkoznak a tudósok. Isteni jel, üstökös, szupernóva? Karácsony ünnepének motívumvilága körül még ma is sok az érdekes rejtély…

Két és félezer éves az a pénzkibocsátási hagyomány, amely szerint monarchiákban az uralkodó arcképe kerül a fémpénzekre. Különleges alkalmakkor azonban olykor megjelenik mellettük a trónörökös, vagy éppen a házastárs arcképe is az érméken. Így a magyarok szeretett királynéjának alakját is megőrizte néhány korabeli fémpénz és érem, amelyek Erzsébet életének nagy fordulópontjairól emlékeznek meg.

V. István dédunokája, az ősei földjére Nápolyból érkező és az évtizednyi trónharcokból győztesen kikerülő Károly Róbert verette először Európa egyik legnépszerűbb és leghosszabb időn át használt pénzét, az aranyforintokat.