Érme-blog

Jó néhány karácsonyi szokás eredete az ókor homályába vész, a Megváltó születését jelző fényes csillag mibenlétéről pedig már két évezrede vitatkoznak a tudósok. Isteni jel, üstökös, szupernóva? Karácsony ünnepének motívumvilága körül még ma is sok az érdekes rejtély…

Két és félezer éves az a pénzkibocsátási hagyomány, amely szerint monarchiákban az uralkodó arcképe kerül a fémpénzekre. Különleges alkalmakkor azonban olykor megjelenik mellettük a trónörökös, vagy éppen a házastárs arcképe is az érméken. Így a magyarok szeretett királynéjának alakját is megőrizte néhány korabeli fémpénz és érem, amelyek Erzsébet életének nagy fordulópontjairól emlékeznek meg.

V. István dédunokája, az ősei földjére Nápolyból érkező és az évtizednyi trónharcokból győztesen kikerülő Károly Róbert verette először Európa egyik legnépszerűbb és leghosszabb időn át használt pénzét, az aranyforintokat.

A Szent István megkoronázásával létrejött Magyar Királyság néhány évszázad alatt a középkor egyik legerősebb és területileg egyik legnagyobb országává nőtte ki magát. A magyar történelem legfontosabb pillanatait, I. István megkeresztelését és királlyá koronázását, számos művészeti alkotás őrzi. Ugyanakkor államalapító királyunk emlékét különleges kibocsátások is dicsőítik.

A mai norvégek, svédek, dánok, izlandiak, sőt, részben az angolok ősei a 8. és a 11. század között Skandináviában élt germán nép, a vikingek voltak. Meghódították az akkoriban fennálló sok apró angol királyságot, a mai Finnország területét, majd felfedezték Amerikát is!