Horvátország - búcsú a kunától, az euró bevezetése

Horvát honfoglalás, horvát államalapítás

A horvátok a mai Lengyelország délkeleti vidékéről érkeztek a 7. század végén a Balkán-félszigetre. A tengermelléken, valamint a Száva és a Dráva közötti síkságon telepedtek le. Ez utóbbi területet azonban a magyar honfoglaláskor egy-két év alatt eleink vették birtokukba. A horvát államalapító I. Tomislav fejedelem volt, akit egy 925-ös pápai levél királyként említett, így innentől számítják a Horvát Királyságot. Ez azonban rövid életű volt: amikor 1089-ben Zvonimir király utód nélkül halt meg, trónviszály tört ki, amelynek végére Szent László tett pontot: 1091-ben elfoglalta az országot. Ekkor a Horvát Királyság megszűnt, és bár változó mértékű autonómiával bírt, de egészen a trianoni békediktátumig a Magyar Királyság része volt.

A két világháború között Horvátország az Antant-hatalmak által a Versailles-i békediktátumokban létrehozott, szerb uralkodó vezette Jugoszláv Királyság része lett, a II. világháborúban a Németország által megszállt csatlós szerepe jutott neki, majd a világháború után a kommunisták irányította, ismét létrehozott Jugoszlávia tagköztársaságává vált. 1991-ben, az európai kommunista bábállamok szétesésének részeként, Szlovéniával, Boszniával és Macedóniával párhuzamosan kikiáltotta kiválását Jugoszláviából, ekkor azonban kitört a délszláv háború, mert a megmaradt Kis-Jugoszláviát alkotó Szerbia és Montenegró vezetősége erőszakkal kívánta egyben tartani a délszláv államot. Így Horvátország a teljes függetlenséget csak 1995-ben, területeinek katonai akcióval történt visszafoglalásával nyerte el.

Lipa és kuna – egy kitűnő forgalmi sor

Déli szomszédaink országuk a természeti értékein keresztül történő bemutatása mellett döntöttek, azonban azt a horvát élet valóban meghatározó jelképeivel tették. Az 1994-ben bevezetett kuna neve még a középkorból származik, a szó a nyest nevű ragadozót jelöli. Az értékes bundájú kis állat egykor nagy számban élt Szlavóniában, és a horvát uralkodók gyakran nyestbőr adót vetettek ki. Később ezer éven át több különböző horvát érme is a kuna nevet viselte. Mivel Szlavónia hazánk része volt, a nyest Szlavónia címereként a Magyar Királyság nagycímerében is szerepelt, az 1, 2 és 5 kuna előlapján, a címletmegjelölés mögött látható. Az érmék hátoldalán jellegzetes horvátországi állatok szerepelnek: az 1 kunán egy fülemüle, a 2 kunán az Adriai-tengeri halászat egyik fő fogását képező tonhal, valamint az 5 kunán a Likai-hegyvidéken élő barnamedve látható. A horvát váltópénz neve lipa, a szó jelentése hárs – az illatos hársfa ugyanis legalább annyira jellemző Horvátország sík vidékére, Szlavóniára, mint hazánkra. A lipák előlapjain ezért a címletmegjelölés mögött egy virágzó hársfaág szerepel, a hátoldalakon pedig olyan horvátországi növények láthatók, amelyek egyrészt az ország síkvidéki, hegyvidéki és tengermelléki tájegységeit képviselik, másrészt a horvát mezőgazdaság – a földművelés, a borászat, az erdőgazdálkodás, a dohánytermesztés és az olajsajtolás – gerincét képezik. Így került az 1 lipára kukorica, a 2 lipára szőlő, az 5 lipára tölgyfaág, a 10 lipára dohánylevél és a 20 lipára olajfaág. Egyedül az 50 lipás címleten szerepel egy különlegesség, a Velebit-hegyi Nemzeti Park büszkesége, a velebiti degénia, egy sárga virágocska, amely az egész világon csak itt található, és amelyet nem mellesleg egy magyar botanikus, dr. Degen Árpád fedezett fel 1917-ben!

Búcsú a kunától, az euró bevezetése

Tavaly nyáron, az EU Tanács elfogadta azt utolsó három jogi aktust, amelyek szükségesek voltak ahhoz, hogy a horvátok ez év január 1-én bevezethessék az eurót. Ezáltal Horvátország búcsút mondott valutájának, a kunának, az euróövezet huszadik tagjává vált és élvezheti az euró használatából fakadó előnyöket. Az infláció rátájának emelkedése és az Európát sújtó válság miatt, a horvátok abban bíznak, hogy az euróra történő átállás védelmet nyújt a bizonytalan gazdasági környezetben. Horvátország fő kereskedelmi partnerei az euróövezetben vannak, a kimutatások szerinti GDP egyötödét adó idegenforgalom nagyszámú európai vendéget szolgál ki.

A horvátok már régóta számolnak euróban odahaza is, a bankbetétek egy részét több éve a közös európai valutában vezették, az autók és ingatlanok ellenértékét már több mint egy évtizede euróban fejezik ki. Természetesen sokan aggódnak, hogy a kunáról euróra történő átváltás pénzügyi csapást mér rájuk. Több politikai csoport tiltakozott az euró bevezetése ellen arra hivatkozva, hogy a kuna a nemzeti identitás fontos jelképe. Azzal is érveltek, hogy a közös valuta csak a nagy országoknak, például Németországnak és Franciaországnak kedvez, és hogy az euró bevezetése után még inkább világossá válik, hogy mennyivel szegényebbek, mint sok uniós szomszédjuk.

A horvát euró forgalmi sor 1, 2, 5, 10, 20, 50 cent és 1, 2 euró érmékből áll. A 2 eurós érmén Horvátország térképe látható, az 1 eurós érmén pedig visszaköszön a nyest (a kuna jelentése). A 10, 20, 50 centesekre a szerb származású Nikola Tesla került, abból a megfontolásból, hogy a híres tudós a Plitvicei tavak közelében, Smiljan faluban született. Az 1, 2 és 5 centesekre egy glagolita jel került. Ez az írásmód egy ősi horvát írás, a jel a HR-t jelképezi, mely Horvátország nemzetközi jelölése.

A 2023/2 Érmebörze katalógusunk ajánlatai között megrendelhető az utolsó horvát nemzeti forgalmi sor (B-202302081 cikkszám) és az új horvát euró sor is (B-202302082 cikkszám), továbbá az Európai Unió soros elnökségének emlékére kibocsátott bimetál 25 kuna emlékpénz (B-202302055 cikkszám).

Éljen a lehetőséggel, küldje el megrendelését mielőbb!