A weboldalon cookie-kat(sütiket) használunk, amik segítenek a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. A weboldal további használatával jóváhagyja a cookie-k használatát.

Menü

Aranypénzek Ferenc József korából – I. rész

Aranypénzek Ferenc József korából – I. rész

18 évesen osztrák császár, 37 évesen magyar király élete alkonyán egyszerűen csak „Ferencjóska”. Címszavakban így lehetne összefoglalni I. Ferenc József életét, akinek 68 éves uralkodása egyedülálló a magyar történelemben. A jellegzetes bajszával egyfajta divatot teremtő uralkodó pénzei nagy népszerűségnek örvendenek a magyar érmegyűjtők körében.

Boldog békeidők emlékezete

 „A boldog békeidők” – kissé szentimentálisan, mindamellett találóan emlegették így dédszüleink az I. világháború előtti évtizedeket. Tették ezt jó okkal, hiszen a század fordulóján nem csak békés, de gazdasági–társadalmi értelemben is virágkorát érte az Osztrák–Magyar Monarchia részeként létező Magyarország. E kiegyensúlyozott fejlődés hátterében a Habsburg–Lotaringiai-ház karizmatikus uralkodója I. Ferenc József osztrák császár és magyar király személye, illetőleg céltudatos politikája állt.

Változó világ

Bár az utókor országunk szempontjából végeredményben pozitív hatású uralkodónak kiáltotta ki Ferenc Józsefet, a császár–király megítélése azonban korántsem volt mindig ilyen kedvező hazánkban. Sőt! Uralkodásának kezdetén egyenesen össznépi gyűlölet övezte alakját, hisz trónra lépését olyan tragikus körülmények árnyékolták be, mint az 1848–49-es szabadságharc vérbefojtása, majd utóbb az első felelős magyar miniszterelnök, Batthyányi Lajos, és az aradi tizenhármak kivégeztetése. Az 1867-es kiegyezést és Ferenc József magyar királyként való beiktatását követően azonban oldódni kezdett a személye ellen megnyilvánuló gyűlölet. E folyamatot előbb a közömbösség, majd a tisztelet jellemezte, utóbb pedig az az elnevezés, amelyben kifejeződött soknemzetiségű népe megbecsülése: magyar alattvalói száján egyszerűen „Ferencjóska” lett.

Ezzel a kettősséggel nemcsak Ferenc József személyének megítélésekor találkozhatunk, de hasonló kettősség jellemezte a császár pénzeit is. Ez a kiegyezéssel egy időben létrejött Osztrák–Magyar Monarchia földrajzi és népességi adataival is magyarázható. Mivel a 600 000 km² és 35 milliónyi lakost magába olvasztó államalakulatban jelentősen magasabb volt a magyar terület és lakosság aránya az osztrákhoz képest, így a bécsi adminisztráció – afféle kompromisszumot keresve a magyarsággal – arra kényszerült, hogy önálló, de azért az osztrák pénzektől nem markánsan különböző fizetőeszközökkel lássa el a magyarlakta területeket. Az 1867-es kiegyezés egyik pontjának értelmében – a korábbi tiltást feloldva – jelenhettek meg ismét magyar köriratok, magyar jelképek, a császár–király „magyarosch” érméin. Ennek szellemében Ferenc József pénzverését végigkísérték az osztrákkal azonos pénznemben, azonos névértéken, de színtiszta magyar jelképekkel forgalomba került aranypénzek. Ismét a hagyományos magyar verdejegyek utaltak a verés helyére: a K.B. Körmöcbányát, a GY.F. pedig Gyulafehérvárt jelölte 1871-ig, amikor is a gyulafehérvári verde beszüntette működését.

A trónrekorder

Ha a XX. század elején már létezett volna a Guiness rekordok könyve, abban kétségtelenül I. Ferenc József szerepelt volna listavezetőként a „leghosszabb ideig uralkodó” elnevezésű versenyszámban. Toronymagas elsőségét az a 68 esztendő biztosította volna, amelyet az Osztrák Császárság – 1867-től Osztrák–Magyar Monarchia – élén töltött. Magyar királlyá történő koronázását, pontosabban annak 40. évfordulóját tette emlékezetessé az 1907-ben Körmöcbányán vert arany 100 koronás, amelyen a koronázási ceremónia „csúcspontja” került megörökítésre. Az ősi magyar pénzverdét mindösszesen 11 000 példányban elhagyó érmék ma már komoly értéket képviselnek. Ezek közül is kiemelkednek a kiváló vagy verdefényes tartásfokban fellelhető példányok, hiszen egy-egy ilyen darabért legkevesebb másfél millió forintot kell kifizetnie az erre áhítozóknak.

Tartalomhoz tartozó címkék: Történelem Numizmatika

Keresés