Új magyar kibocsátások: Szent István király tiszteletére
2021 első érmekibocsátásai, az „Országépítő királyok Árpád dinasztiájából” című új sorozat első darabjai. A sorozat 10 uralkodóra fókuszál, az előzetes tervek szerint, az MNB kétévente fog kibocsátani ebben a témában új emlékpénzt.
Január 11-én a Magyar Nemzeti Bank színarany–színezüst–réz hármas emlékpénz-kibocsátást jelentett be. Tóth István tervező Szent István koráig nyúlt vissza az államalapító királyunk emlékére kibocsátott érmék megalkotásakor: a vereteken az első magyar pénzről és egyik nemzeti ereklyénkről, a koronázási palástról vett motívumok láthatók.
Nemzeti ereklyék ihlette emlékpénzek
Az emlékpénzek előlapjára az a koronamotívum vagy templomábrázolás került, amely az első magyar pénzen, Szent István lancea regis („királyi lándzsa”) típusú ezüstdénárjain látható, illetve tíz darab kereszt, a tíz egyházmegyéből álló magyar egyházszervezet jelképeként. A hátlapra az 1031-ben készült koronázási palást Szent Istvánt ábrázoló részlete került, melyen a király országalmával és királyi jelvényével, a lándzsával jelenik meg. Az érméken István király 1001-ben kelt pannonhalmi oklevélben szereplő megnevezése, a „STEFANUS SUPERNA PROVIDENTE CLEMENTIA UNGRORUM REX” - „István, a magasságbeli Gondviselő kegyelméből a magyarok királya” szélfelirat fut körbe.
„Lancea regis” dénárok és a királyi lándzsa
A lancea regis köriratú dénárok 1968-ban kerültek elő, amikor a Baranya megyei Nagyharsány falucska melletti kőbányában egy buldózer egy cserépedényt fordított ki a földből. Az összetört edényből Szent István-korabeli bizánci, német, cseh veretek, és egy új ismeretlen ezüstpénz, az Árpád-sávos zászlós lándzsát tartó kezet ábrázoló dénárok kerültek elő. Ez utóbbiakról a régészek megállapították, hogy az államalapító király legelső pénze, Székesfehérváron vagy Esztergomban, a királyi székhelyek egyikén vert dénárok lehettek.
A dénárok királyi eredetének döntő bizonyítéka azonban az érmék másik oldalán látható lándzsaábrázolás: ez ugyanis arra a rituáléra utal, hogy Szent Istvánnak a koronázásakor a kezébe egy lándzsát is adtak. Ezt a lándzsát, mint Ademari Cabannensis, egy középkori francia szerzetes krónikájából megtudhatjuk, III. Ottó német-római császár ajándékozta Istvánnak, mintegy jóváhagyásául, hogy őt magyar királlyá koronázzák. Ez a lándzsa egy ereklyehordozó lándzsa volt, amelynek hosszában lyukas hegyébe ezüstdróttal egy szöget foglaltak - a legenda szerint - Jézus keresztjéből. A kora középkorban a királyi lándzsa ugyanolyan fontos uralkodói jelképnek számított, mint amilyenné a későbbiekben a jogar vagy az országalma váltak. Ezért az első magyar dénáron is „Isten kezét” láthatjuk, amint a lándzsával jelképesen átadja a hatalmat István királynak. Szent István lándzsája a történelem viharaiban sajnos visszakerült a német-római császárokhoz, majd utóbb a Habsburgok bécsi kincstárában, a Kaiserliche Schatzkammerben kötött ki, ahol mai napig is megtekinthető.