A weboldalon cookie-kat(sütiket) használunk, amik segítenek a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. A weboldal további használatával jóváhagyja a cookie-k használatát.

Szórakozás vagy befektetés? - Érmegyűjtői kisokos 5. rész

Schmidt Kálmán
2020. 02. 28. 16:03:00
Szórakozás vagy befektetés? - Érmegyűjtői kisokos 5. rész

Az érme két oldala

Miért kezd el valaki régi érméket, modern emlékpénzeket gyűjteni? Erre a kérdésre sokféle válasz létezhet. A történelmi érdeklődés, az antik tárgyak szeretete, az esztétikai élmény, a birtoklásvágy, a szenvedély vagy a számító befektetés. Leginkább mindezek együtt.

Cicero szerint egy gyűjtemény értékét kizárólag annak a szenvedélynek a foka határozza meg, amellyel annak birtokáért hevülünk és a legszebb gyűjtemény is értéktelen annak, aki e szenvedélytől mentes. A numizmatikában mégis vannak objektív kritériumok, amelyek a gyűjtői szenvedély hevétől függetlenül is döntő mértékben befolyásolják egy-egy gyűjtemény értékének alakulását. Nem véletlen tehát, hogy az érmegyűjtés sokak számára ma már nemcsak esztétikai élmény, de egyre inkább befektetés is, ráadásul bátran kijelenthető, hogy egész jó hozam lehetőségével.

Az egyik oldal

A gyűjtői érmék ára ugyanis hosszabb távon jellemzően emelkedést mutat, még ha ez nem is lineáris és előfordulhat átmeneti stagnálás is. Mindemellett az is igaz, hogy nagy különbségek lehetnek egyes gyűjteményi területek között. Mindig vannak olyan divatos területek, ahol már rövid távon is komoly haszon realizálható – az erdélyi pénzek értéke például az utóbbi tíz évben  megtöbbszöröződött, de más területekről is elmondható, hogy 10 év távlatában a legtöbb gyűjtői érme haszonnal adható el.

Az érmék másik nagy előnye, hogy viszonylag magas likviditású befektetésnek számítanak, könnyen pénzzé tehetők. Ezentúl vonzóvá teszi az érmegyűjtést még az is, hogy nagy értéket kis helyen lehet tárolni, akár lakásunkon kívül, egy széfben is. Az érmék értékét alapanyaguk, koruk, névértékük alapvetően meghatározza.

A másik oldal

Mégis a legfontosabb értéknövelő tényező a ritkaság és a tartásfok! Minden érmére igaz, hogy egy átlagos évszámú darab és egy ritka évjárat között hatalmas értékkülönbözet lehet. Egy kopott aranyforint például nem ér sokkal többet, mint a súlyára (3,54 gramm 996–998 ezrelékes arany), míg ugyanazon uralkodó aranyforintja kiváló tartásban milliós érték lehet. Persze erről is a ritkaság tehet, hiszen a legmagasabb tartásfok fordul elő a legritkábban a régi érmék piacán. Szokás is mondani, hogy az érmék piaca keresleti, vagyis a vevők számának a függvénye. Jól megfigyelhető, hogy például újabb gyűjtői rétegek jelentkezésével (orosz újgazdagok, kínai vásárlók) megpezsdül a piac és az árak hirtelen a magasba szöknek. A nemesfémek, különösen az arany drágulása szintén jelentkezett az elmúlt évtizedben, még ha legutóbb csökkent is valamelyest a világpiaci ár – bár a gyenge forint miatt ez idehaza szinte nem is  érzékelhető. Így az aranyforintok, dukátok ára az ezredforduló óta megtöbbszöröződött.

Akármi legyen is a gyűjtemény célja, maga a gyűjtés hasznos és kellemes hobbi, mindaddig, amíg valaki élvezetet talál benne, és amíg nem görcsösen, „hanem „l’art pour l’art” gyarapítja. Ezért is ajánlatos az önkontroll, amely segíthet annak időnkénti tudatosításában: nem az ember van a tárgyakért, hanem a tárgyak az emberért.

Tartalomhoz tartozó címkék: Az Ön hobbija

Keresés