Ferenc pápa, XVI. Benedek lemondása után, 2013. március 13-án lett a római katolikus egyház feje. Eredeti neve Jorge Mario Bergoglio, ő volt az első jezsuita pápa, valamint az első, aki a nevét Assisi Szent Ferencről vette. Latin-Amerikából, a súlyos társadalmi kihívásokkal küzdő kontinensről érkezett, és szegénységi fogadalommal vállalta a szerénység és az egyszerűség útját. Különösen fontosnak tartotta a környezetvédelem, a szegények védelme és a társadalmi igazságosság előmozdítását. Pápasága során számos reformot indított el az egyház megújítása érdekében.
Ferenc pápa temetése 2025. április 26-án, szombaton zajlott a vatikáni Szent Péter téren, ahol több mint 250 000 gyászoló rótta le kegyeletét az elhunyt egyházfő előtt. A gyászszertartás alatt sok helyen szimbolikusan egyszerre szólaltak meg a harangok a világ nagyobb katolikus templomaiban. Ferenc pápa utolsó kívánsága az volt, hogy ne díszes síremléke legyen, hanem egy szerény kőlap. A sírhelyet egyszerűen "Franciscus" felirat díszíti, mellette egy fehér rózsa és egy kereszt található, ezzel is kifejezve az alázatot és szerénységet, amely egész pápaságát jellemezte.
Valóban befalazzák a bíborosokat?
A „pápa” szó a görög „pappasz” kifejezésből ered, amelynek jelentése „atya”. A hagyomány szerint Péter apostol, Jézus tanítványa és a katolikus egyház megteremtője volt az első pápa. Tény, hogy Péter sokat tett a kereszténység elterjedéséért a Mediterrán térségben, és hogy Róma első püspökeként halt vértanúhalált Nero keresztényüldözései alatt, de a történettudomány ma már úgy véli, hogy a katolikus egyház központosulása csak az V. században érkezett el a pápaság kialakulásához, amikor Róma püspökét az egyház fejének kezdték tekinteni.
A pápák megválasztásának rítusa, a konklávé, amelynek neve a latin „cum” és „clavis” (kulcsra zárva) kifejezésből származik, a XIII. század óta nagyjából változatlan. A pápaválasztás azonban nem ment mindig simán: volt, hogy évekig dúltak a hatalmi harcok, mire pápát választottak, időnként királyok szóltak bele az egyházfő megválasztásába, és arra is volt példa, hogy zsinat mondatott le és választott új pápát. Mindezek elkerülésére a késő középkorban az egyházjog által szabályozott konklávén a döntéshozatal idejére már valóban befalazták a bíborosokat, hogy gyorsabban eredményre jussanak. Napjainkban csak kulcsra zárják a Sixtusi-kápolna ajtaját a világ minden tájáról érkező 120, nyolcvan év alatti bíboros mögött, hogy titkos szavazással, kétharmados többséggel megválasszák az egyházfőt. A szavazócédulákat öntöttvas kályhában égetik el, a sikertelen szavazást a kápolna kéményéből felszálló, a hozzáadott szurok miatt fekete, míg a sikereset a hozzáadott kóc miatt fehér füst jelképezi.
Ki lesz az új pápa?
Bár a római katolikus egyháztörténeti hagyományai alapján egy régóta ismert olasz közmondás óva int attól, hogy előre találgassunk vagy megjósoljuk, ki lesz a következő egyházfő, már körvonalazódik néhány esélyes jelölt. (A mondás így szól: „Aki pápaként lép be a konklávéba, bíborosként távozik.”)
Az esélyesek között emlegetik Jean-Marc Aveline-t, Marseille érsekét, akit vallásközi párbeszédről és a bevándorlók támogatásáról ismernek, és akit hazai körökben gyakran XXIII. Jánoshoz hasonlítanak. Szóba került a 70 éves Pietro Parolin is, a Vatikán korábbi államtitkára, valamint Matteo Maria Zuppi, Bologna érseke, aki szegények és menekültek iránti elkötelezettségével vált ismertté. Ázsiából nagyon esélyesnek tartják a 67 éves Fülöp-szigeteki bíborost, Luis Antonio Gokim Taglét, akit gyakran „ázsiai Ferencnek” is neveznek. Ha megválasztják, akkor ő lesz az első ázsiai pápa.
A lehetséges utódok között szóba került a 72 éves magyar bíboros, Erdő Péter neve is, akit már a 2013-as konklávé során is a jelöltek között emlegettek. Személyét kompromisszumos megoldásként is értékelhetik, mivel konzervatív nézetei mellett kiváló egyházjogi szaktekintély, és több nyelven is beszél – köztük oroszul –, ami előnyt jelenthet a katolikus és az orosz ortodox egyház közötti kapcsolatok enyhítésében, különösen az ukrajnai háborút követő időszakban.
