Miért aranyból, ezüstből, rézből verik a pénzeket? - Érmegyűjtői kisokos 9. rész
Ha sorra vesszük a Földön található 118 elemet a periódusos rendszerben, már első nekifutásra nem marad több 6-8 pénzverésre alkalmas elemnél. Közülük is leghasználhatóbbak a nemesfémek és néhány színesfém – ezt pedig már az ókorban is megfigyelték, így az emberiség történetének első pénzeit is ezekből verték.
Pénzalapanyagnak az elemek legnagyobb része ma sem lenne alkalmas: a gázok, folyadékok tárolása, szállítása körülményes, de még a fémek nagy része sem megfelelő, hisz a többségük túl reaktív: kigyullad, ha levegővel, vízzel érintkezik, mérgező vagy éppen radioaktív. A vas, már az ókorban is megfigyelték, jól olvasztható, kovácsolható és szépen felfényezhető, azonban könnyen oxidálódik: ha nem ápolják folyamatosan, rövid idő alatt „megeszi” a rozsda. Így a választás az értékálló pénzre már az ókorban kézenfekvő volt: aranyból, ezüstből és rézből vertek érméket, hisz ezeket, éppen szépségük, ellenállóságuk, könnyű formálhatóságuk és nem utolsósorban ritkaságuk miatt értékesnek tartotta az emberiség.
A platina, a ródium és a palládium
Hasonló tulajdonságaik miatt a platina, a ródium és a palládium is megfelelnek a pénzveréshez, azonban ez utóbbi kettőt csak a 19. században fedezték fel, míg a platinát ugyan ismerték már az ókorban is, de mivel olvadáspontja 1768 ºC, csak a modern kori kemencékben tudták megolvasztani. A 19. század cári Oroszországában például már vertek platinapénzeket, emlékpénzek pedig ma is készülnek belőle világszerte. Az aranyat, ezüstöt, rezet viszont a természeti népek és az első civilizációk is egyaránt ékszerek készítésére használták már évezredek óta. De még hármuk közül is az arany bizonyult a legjobbnak, hisz az ezüst és a réz (illetve ez utóbbi ötvözetei) patinásodnak, így idővel elveszítik szépségüket és akár épségüket is. Az első aranypénzeket i. e. 560 körül Krőzus király verette Lüdiában. Ezek öntött elektron „érmék” voltak (az arany és az ezüst természetben fellehető ötvözete), amelyek egyik oldalára oroszlánfejet vertek, a másik oldalukon pedig szögletes bemélyedés, az üllő nyoma volt látható.
Pénzverés aranyból, ezüstből, rézből
Az arany megbabonázó csillogása és ellenállóképessége mellett hogyan tudott a pénzverésben maradni az ezüst és a réz is? Éppen azért, mert nem annyira értékesek… Az árucserében szükség volt a kisebb értékek kifejezésére is, amelyeket pl. egy aranymorzsával lehetett volna kifejezni – „miniaranyak” verése azonban, különösen az ókorban, igen körülményes, s emiatt drága is lett volna. Az érme előállítási ára meghaladta volna a nemesfémértékét, a kezelése pedig fokozott figyelmet igényelt volna, hisz az apró pénz könnyen elveszhet… A kevésbé értékes ezüstből és rézből viszont éppen a kisebb értékeket kifejező, de megfelelő méretű, szépségű, politikai üzenetet hordozó érméket lehetett verni. Így maradtak használatban egészen napjainkig, amikor már, különösen a réz és ötvözetei, „csak” névértéket képviselnek a pénzek világában.