Kapcsolat
Elérhetőségeink
tel: (1) 297-O143
(1) 445-317O
email: vevoszolgalat@mef.hu

Postacímünk: Magyar Érmeforgalmazó Kft.
1675 Budapest
Pf. 55

Nyitvatartásunk:
hétfő-csütörtök:  9:00-17:00
péntek:  9:00-16:00
2010. április 2.

Erdély nagy fejedelmei

Erdélyi fejedelmekA mohácsi vész után (1526) a Habsburgok és Szapolyai János választott magyar király, majd a fia, János Zsigmond között 30 évig folyt a harc a Magyar Királyság keleti feléért. Amikor János Zsigmond győzött, létrejött az Erdélyi Fejedelemség. Az új, kis ország a következő másfél évszázadban a magyar kultúrát mentette át az utókorra.

Mivel a törökök szinte állandóan hadban álltak a Habsburgokkal, a szultán, szövetségest keresve, egy belügyeiben független államot ajánlott fel János Zsigmondnak, ha az ő oldalán harcol, neki adózik, és lemond a magyar koronáról. Ő ebbe beleegyezett, az erdélyi rendek fejedelemmé választották, személyét pedig a szultán jóváhagyta a hatalmi jelvények – jogar, szablya, díszes ruha – elküldésével. János Zsigmond (1556–1571) jó uralkodónak bizonyult: művelt volt és igazságos, vallásszabadságot hirdetett, és elérte, hogy országában ne állomásozzanak törökök.

 

 

Báthory István (1571–1586)

Erdély címereBáthory jeleskedett legjobban a Habsburgok elleni harcokban, ezért János Zsigmond nagyváradi kapitánnyá tette. Így elég erős hadúr lett ahhoz, hogy Zsigmond halála után fejedelemmé válasszák. Báthory a kereskedelmet, bányászatot fellendítve elindította Erdély virágzását, és a vallásszabadságot ő is tiszteletben tartotta. A Porta olyan elégedett volt vele, hogy fejedelmi címének örökölhetőségét is jóváhagyta. A lengyel trón megüresedésével, mivel nemzeti királyjelölt nem volt, a lengyelek 1576-ban meghívták Báthoryt uralkodónak – a trónra pályázó Rettegett Iván orosz cár és a Habsburg I. Miksa helyett jobb megoldásnak tűnt. Nem csalódtak benne: az oroszok elleni háborúkban gyarapította Lengyelország területét. A gazdaságot rendbe tette, és megalapította a ma is létező Vilniusi Egyetemet. Bár végig megmaradt magyarnak, és az alattvalóival latinul beszélt, a lengyelek máig az egyik legnagyobb királyukat tisztelik benne.

 

 

Báthory Kristóf (1576–1581)


Báthory Kristóf dukátjaAmikor Báthoryt királynak hívták a lengyelek, ő bátyját, Kristófot bízta meg, hogy vajdaként kormányozza Erdélyt. Ezért az általa veretett dukátokon a latin körirat a következőképpen hangzik: „Somlyói Báthory Kristóf, Erdély vajdája [vaivoda] és a székelyek ispánja“. Az érméken a Báthoryak címere, három sárkányfog látható, a hátoldalon pedig a család jelszava, az „Egységben az erő“ (Virtus unita valet) olvasható. Bátyja magvaszakadtával, annak lengyelországi halála után Kristóf fia, Zsigmond foglalta el az erdélyi trónt.

 

 

Báthory Zsigmond (1587–1602)


Zsigmond nem volt olyan nagyformátumú személyiség, mint a nagybátyja, így uralkodását a botrányok jellemzik. Bár fejedelemségét a szultán hagyta jóvá, csakhamar hűbérura ellen fordult, és Rudolf császárral kötött szövetséget. Ezért feleségül kapta Mária Kristierna Habsburg hercegnőt, akitől nem született utódja, egyesek szerint betegsége, mások szerint az azonos neműekhez való vonzódása miatt. Botrányt kavart, amikor a pápa a feleség kérésére válást mondott ki a frigyükben. A III. Murád szultán által 1593-ban a Habsburgok ellen indított 15 éves háborúban Báthory Zsigmond először az osztrákok oldalán harcolt, majd ellenük. Rudolf legyőzte, de nem ölette meg a „sógorát“, hanem Csehországba száműzte.

 

Bocskai István (1604–1606)


Bocskai István dukátjaBocskai a 15 éves háborúban az osztrákok oldalán váradi kapitányként harcolva vált elismert hadvezérré, de amikor szót emelt Rudolfnál az Erdélyt sanyargató katonái ellen, a császár őt is Csehországba száműzte. Amikor hazatérhetett, Bethlen Gábor arra biztatta, hogy álljon az osztrák terror elől bujdosók élére. Midőn a Habsburgok zsoldosvezére, Basta még Báthory Zsigmond utódját, Székely Mózes (1603) fejedelmet is megölette, Bocskai a felkelők élére állt, és a hajdúkat, a székelyeket, a protestáns polgárságot egyesítve győzelmet aratott Basta tábornok felett, és 1605-re a Magyar Királyság Habsburg-kézen lévő része és Erdély Bocskaié lett. Erre a Porta koronát küldött neki, azzal az üzenettel, hogy lehet Magyarország királya, de akkor mondjon le Erdélyről az Oszmán Birodalom javára. Bocskai, nem akarván a két „ország“ közül a nagyobb és a Habsburgoktól távolabb eső Erdélyt feladni, nem tette fejére a török koronát. Ehelyett az országgyűlés Szerencsen Magyarország és Erdély fejedelmévé választotta, és mivel ez ellen a szultánnak sem volt kifogása, Bocskai megőrizhette Erdély függetlenségét. Az uralkodása alatt vert, arcképével díszített dukátjain tehát a „Bocskai István, Isten kegyelméből Magyarország és Erdély fejedelme, és a székelyek ispánja” címe szerepel. Ezt a méltóságot első ízben ítélték oda a történelmünkben. A dukátjai hátoldalán címere, a nyílvesszővel átlőtt szemű oroszlán látható – a nyíllal átlőtt címerállat jellegzetesen magyar jelkép. Bocskai volt az egyik legnagyobb erdélyi fejedelem, mert bár csak két évig uralkodott, de példát mutatott utódainak azzal, ahogyan a hazaszeretet parancsának engedelmeskedve igazi államférfivé lett.

 

Báthory Gábor (1608–1613)


Báthory Gábor dukátjaBocskai után Rákóczi Zsigmond (1607–1608), a Rákóczi-dinasztia megalapítója lett a fejedelem, de csak egy évre, mert a hajdúk, akik Bocskai halálával elveszítették kiváltságaikat, fellázadtak ellene, és az élükre álló Báthory Gábort választották meg fejedelemnek, a Porta jóváhagyásával. A dukátjain szerepelő arcképén így a szultántól kapott fejedelmi jelkép is látható, a tollforgós tiszti janicsárföveg, míg ugyanezen aranypénzek hátoldalán a felmenőinek érméiről már ismert három sárkányfogas családi címer szerepel. Báthory Gábor rossz uralkodó lett: nem ismerte el a szászokat harmadik erdélyi nemzetként, és ez belharcokhoz vezetett. Bővíteni akarta a fejedelemséget, ezért hadat viselt Havasalföld ellen, de az ottani román vajda kiverte. A támadással viszont magára haragította a Portát, amely sereget küldött ellene. Hogy a szultánt kiengesztelje, Nagyváradot török kézre akarta adni, mire a hajdúi – akik korábban hatalomra segítették – megölték.

 

Bethlen Gábor (1613–1629)


Bethlen Gábor dukátjaBethlen már fiatal korától Székely Mózes, Bocskai és Báthory Gábor oldalán harcolt, akár a törökök, akár a Habsburgok ellen vonultak a fejedelmek. Így akkora hadvezérré vált, hogy Báthory halálával a kolozsvári országgyűlés őt választotta meg fejedelemnek. Bethlen tudta, hogy a török békén hagyja, amíg az osztrákokkal háborúzik, így 1619-ben visszafoglalta szinte a teljes Magyar Királyságot, és Pozsonyban a Szent Koronát is megszerezte. Erre Besztercebányán az országgyűlés Magyarország királyává választotta. De hogy ne haragítsa magára a Portát, inkább lemondott a magyar trónról, a Habsburgokat pedig azzal engesztelte ki, hogy elküldte a Szent Koronát II. Ferdinándnak, és – sok pénzért – visszaadta a Magyar Királyság területeinek nagy részét. A két nagy birodalom így meg lett békítve, és egy szűk évtizedre Bethlen Erdély felvirágoztatásán munkálkodhatott: 12 iskolát, Gyulafehérváron akadémiát alapított, az aranykészletek komoly feltárására szász bányászokat hívott.

Bethlen Gábor nagybányai dukátjaNagybányán vert dukátjainak egyik oldalán arcképe szerepel, nem ritkán fedetlen fővel, így látható különleges, törökös hajviselete, egy üstök a feje búbján – amely valójában régi hajviselete a sztyeppei népeknek, így a magyarnak is, de Erdélyben a török hozta újra divatba. A hátoldalakon gyakran családi címere, a két átlőtt nyakúlúd szerepel, ritkábban a Patrona Hungariae, amely jelkép csak később, a Rákóczi fejedelmek dukátjain válik általánossá.

 

 

I. Rákóczi György (1630–1648)


I. Rákóczi György dukátjaI. Rákóczi György Bethlen egyik sikeres parancsnoka volt, így a hadsereg támogatásával Bethlen halála után őt választották meg fejedelemnek. Újra háborút kezdett az osztrákok ellen, és elfoglalta a Bethlen által visszaadott Felvidéket, és a hét Tisza-menti vármegyét (Partium), így Erdély újra kiterjedt és erős fejedelemség lett. Soha előtte még nem nyomtattak Erdélyben annyi könyvet, mint I. Rákóczi György alatt.

 

I. Rákóczi György nagybányai dukátjaA pénzverése is jelentős volt, a gyulafehérvári és a nagybányai verdében készült dukátjai kiváló példái a korabeli erdélyi érmeművészetnek: nem portré, hanem félalakos kép látható az aranypénzeken, melyeken a kor törökös divatja – az üstök vagy a tollforgós janicsárföveg –, ugyanúgy érvényre jutnak, mint az uralkodó fejedelmi jelképei – a jobb kézben tartott jogar, vagy a bal kézzel markolt szablya. Az érmék hátoldalán általában a Patrona Hungariae szerepel, de ritkábban megjelenik a vereteken a Rákócziak címerállata, a karmában kardot tartó sas is.

 

 

II. Rákóczi György (1648–1660)


II. Rákóczi György dukátjaApjától örökölte a fejedelmi trónt, így Nagybányán vert dukátjai is követik elődje aranypénzeinek mintáját. II. Rákóczi György is félalakos érmeképen jelenik meg, ugyanabban a fejedelmi ruházatban és jelképekkel, mint édesapja. Dukátjainak hátoldalán gyakori a Patrona Hungariae ábrázolás, amely hagyomány a Rákóczi-családban egészen II. Rákóczi Ferenc vereteiig megmarad. II. Rákóczi Györgyöt a becsvágya végzetes kalandba sodorta: amikor kitört a svéd–lengyel háború (1655), úgy látta, megszerezheti a lengyel trónt, ezért a Porta rosszallása ellenére 15 ezres sereggel Lengyelország ellen vonult. Bevette Krakkót és Varsót, még a svéd király is fogadta, de gyorsan fordult a hadiszerencse: a dánok megtámadták a svéd hátországot, a svédek hazasiettek, II. Rákóczi Györgyöt pedig legyőzték az ellentámadásba lendülő lengyelek. Hatalmas váltságdíj ellenében – 1 200 000 aranyforint – engedték el, ami szinte megroppantotta Erdély gazdaságát. Otthon a rendek a török büntetőhadjárattól tartva Rhédey Ferencet (1657) választották meg fejedelemnek, aki II. Rákóczi György hazatérésekor lemondott. A Porta erre Barcsay Ákost jelölte fejedelemnek, és neki Szejdi Ahmed budai pasa vezetésével hadsereg is jött a segítségére II. Rákóczi György ellen. Feljegyezték, hogy a kalandor fejedelem bátran harcolt, 17 törököt kaszabolt le, valamint 5 lovat lőttek ki alóla, mire egy fejseb megölte. Barcsay Ákos (1658–1660) fejedelemsége csak két évig tartott, és a hatalma megtartásáért folytatott háborúskodással telt el, ugyanis II. Rákóczi György hadvezére, a későbbi fejedelem Kemény János (1661) nem nyugodott bele ura megöletésébe, és addig harcolt Barcsay ellen, amíg foglyul nem ejtette és törökbarátnak bélyegezve meg nem ölette. De Kemény csak egy évig uralkodott, mert Barcsay megöletése a Portával való szakítást jelentette. Hiába kérte ez után I. Lipót támogatását, a szultán hadsereget küldött ellene és Kemény a csatában életét vesztette.

 

I. Apafi Mihály (1661–1690)


I. Apafi Mihály dukátjaKemény utódjául őt nevezte ki a Porta, aki Erdély történetének leghosszabban és békeidőben uralkodó fejedelme lett, mivel ekkor még elég erős volt az Oszmán Birodalom, hogy a Habsburgok ne kezdjenek újabb háborút a török hűbéres Erdély ellen. Apafi így beindíthatta a papírgyártást (!), a kohászatot, de a só-, a réz- és nem utolsósorban az aranybányászat is fellendült. Ezért az ő országlásának idejére esik leginkább a szögletes, nagyméretű aranypénzek, a csegelyek verése, vagy a többszörös súlyú dukátoké. Apafi aranypénzei a hagyományos fejedelemábrázolást követik, a török hűbéres a szultántól kapott tiszti janicsárfövegben, jogarral és szablyát markolva jelenik meg az érmeképeken. A sokszoros dukátok hátoldalain, mivel ezek nagyobb pénzek és elfért rajtuk egy összetettebb érmekép, megjelent a fejedelmi címer is, amely egyesítette az erdélyi és az Apafi-címert, a karddal átszúrt, két szőlőfürt övezte páncélsisakot. Az Erdélyi Fejedelemség másfél évszázadának a Habsburgok 1687-es hadjárata vetett véget, amely után Apafi három évig, halála után fia, II. Apafi Mihály (1690–1701) még tizenegy évig volt névleges fejedelem.

 

Thököly Imre (1690)


I. Apafi Mihály titokban támogatta a Magyar Királyság osztrák megszállás alatt lévő részében kialakuló Habsburg-ellenes mozgalmat úgy, hogy egyik katonai parancsnokának, Thököly Imrének engedélyezte, hogy katonákat toborozzon és segítse a felkelőket. Thököly ebben a kuruc–labanc háborúban a bujdosók vezéralakja lett. Feleségül vette Zrínyi Ilonát, II. Rákóczi Ferenc özvegy édesanyját. Amikor a kurucmozgalom hanyatlott, Thököly török zsoldba állva olyan katonai sikereket ért el az osztrákok ellen, hogy I. Apafi Mihály halálakor a Porta kinevezte fejedelemnek, de a török végleges kiűzésére összegyűlt Habsburg-erők elől menekülnie kellett. A szultán a Márvány-tenger partján, Izmit városában telepítette le, ahol haláláig élt Zrínyi Ilonával. Thököly szabadságharcát feleségének fia, az utolsó erdélyi fejedelem, II. Rákóczi Ferenc (1704–1711) vitte tovább.

A tengert összemosni az éggel

  További sajtóhíreink »
Hírlevél az érmékről
Adatvédelmi irányelvek
Köszönti Önt a Magyar Érmeforgalmazó Kft. Kérem, olvassa el használati útmutatónkat.
Utolsó darabok
Szamuráj hagyománySzamuráj hagyomány

Real Time Analytics