Kapcsolat
Elérhetőségeink
tel: (1) 297-O143
(1) 445-317O
email: vevoszolgalat@mef.hu

Postacímünk: Magyar Érmeforgalmazó Kft.
1675 Budapest
Pf. 55

Nyitvatartásunk:
hétfő-csütörtök:  9:00-17:00
péntek:  9:00-16:00

Történelmi ereklyéink aranyérmeken

A magyar koronázási jelvények

Egyik legtalálóbb éremsorát indítja el a történelmi és nemzeti témájú érmek kibocsátásával foglalkozó budapesti Érem Művészeti Intézet: a magyar koronázási jelvényeket jelenítik meg miniaranyakon, így e szép érmek – méretükből adódóan – a szélesebb gyűjtői közönség számára is elérhetővé válnak.

A négy tükörveretű kibocsátásból álló kollekció aranyérmeinek paraméterei megegyeznek az egész világban „miniaranyként” emlegetett gyűjtői, befektetési érmek és emlékpénzek szabványos paramétereivel: a legfinomabb, színtiszta aranyból készülnek (Au .999,9), a súlyuk 0,5 gramm, az átmérőjük pedig 11 mm.

A magyar koronázási jelvények, különösen a Szent Korona, eltérnek az Európában ismert uralkodói jelvényektől. Ez utóbbiak nem ritkán pusztán egy beiktatási ceremónia ékszereiként szolgálnak: nem egy közülük a 20. században készült, és az utóbbi néhány száz évben még az Egyesült Királyságban is majd minden uralkodó, így II. Erzsébet is egy új, „méretre igazított” koronát kapott. A Benelux államokban pedig már a korona is csak nagy ritkán kerül elő, az új uralkodót a parlament iktatja be, ahol a király sötét öltönyben, korona nélkül teszi le az államfői esküt.

A magyar Szent Korona ezzel szemben egy több mint ezer, de legalább 800 éves koronázási ékszer, amelyet a legenda szerint Gábriel arkangyal hozott el a pápától Szent István számára, így István király uralkodásában és államalapításában maga az isteni akarat érvényesült… „Égi eredetéből” kifolyólag, valamint amiért már az országalapító király fejét is érintette (vagy érinthette), a Szent Korona kezdettől fogva szakrális jelentőséggel bírt: csak a vele megkoronázott király lehetett törvényes uralkodója a magyarságnak, sőt, a késő középkorra ez a jelentéstartalom annyira felerősödött, hogy egyenesen a korona birtoklása jelentette a jogtiszta hatalomgyakorlást. Így aztán nem csoda, ha Károly Róberttől Mátyás királyon át egészen a II. világháborús koronaőrökig a Szent Koronának a magyar történelmi évszázadokon át vezető páratlanul kalandos útját véres háborúskodások, koronalopások, elképesztően drága korona-visszavásárlási üzletek, föld mélyébe ásások övezték.

A Szent Korona a magyarság nagy része számára még napjainkban is nagy jelentéstartalommal bír: a korona ma az egész, jelenlegi határainkon túl is kiterjedő nemzet egységének a jelképe. Mindemellett az ezeréves magyar államiságot is szimbolizálja, ezért köztársasági államformánk ellenére is létjogosultsággal bírt, hogy államalapításunk millenniumán, a 2000-es évben a Magyar Nemzeti Múzeumból a többi koronázási jelvény, a jogar, az országalma és a koronázási kard kíséretében az Országházba kerüljön.

A következő miniaranyon látható koronázási jogar az igazságosság, a jogszolgáltatás, a király ítélkezési jogának ókorból eredő jelképe. Történészek szerint a magyar jogar talán még a Szent Koronánál is régebbi jelvény: vagy 8-9. századi avar, vagy 10. századi egyiptomi eredetű az a három oroszlánt ábrázoló hegyikristály-gömb, amely arany foglalatban a 29,5 cm hosszú jogar fejét képezi.

A következő éremre került, aranyozott ezüstből készült országalma szintén ezeréves koronázási jelvény. Gömbölyű formájánál és a rajta lévő keresztnél fogva kettős jelentéstartalommal bír: Krisztus uralmát jelképezi a Földön, és a király isteni eredetű uralmát az országa felett. Az Árpád-sávos, Anjou-liliomos címer, valamint a kettős kereszt valószínűleg a 14. században kerültek fel a 16 cm magas országalmára. A magyar országalma első ábrázolása a Nemzeti Múzeumban őrzött, 1030 körül Gizella királyné által Imre herceg számára hímzett koronázási paláston látható – István király kezében. Az aranyérmek egységes hátlapjára került koronázási palást motívum mindazonáltal nem Szent Istvánt, hanem Krisztust ábrázolja, amint egy sárkányon és egy oroszlánon, a bűn szimbólumain tapos.

A kollekciót lezáró negyedik aranyérem a 27,5 cm magas, drágakövekkel és igazgyöngyökkel díszített arany koronázási eskükeresztet ábrázolja, amelyet az Esztergomi Főszékesegyházi Kincstár őriz. A 13. századi koronázási jelvény középpontjába a legenda szerint egy Krisztus keresztfájából származó szilánkot építettek be. Királyaink koronázásakor a székesfehérvári bazilikában az esztergomi érsek ezt a keresztet nyújtotta a király elé, hogy az a kezét rátéve mondja el uralkodói esküjét.

 

Koronázási ékszerek

 

  További sajtóhíreink »
Hírlevél az érmékről
Adatvédelmi irányelvek
Köszönti Önt a Magyar Érmeforgalmazó Kft. Kérem, olvassa el használati útmutatónkat.

Real Time Analytics