Kapcsolat
Elérhetőségeink
tel: (1) 297-O143
(1) 445-317O
email: vevoszolgalat@mef.hu

Postacímünk: Magyar Érmeforgalmazó Kft.
1675 Budapest
Pf. 55

Nyitvatartásunk:
hétfő-csütörtök:  9:00-17:00
péntek:  9:00-16:00

Egy üstökösszerű császárság és egy zseniális hadvezér bukása

200 éve vívták a waterlooi ütközetet

Bonaparte Napóleon politikai és katonai pályafutása egy kis belga város, Waterloo mellett ért végleg véget 1815. június 18-án. A franciák veresége a történelem egyik legtehetségesebb hadvezérének bukását jelentette. III. György brit és III. Frigyes Vilmos porosz király oroszlánrészt vállaltak a Napóleon-ellenes koalíció sikerében.

Napóleon hatalma az 1813 októberében Lipcse mellett elveszített népek csatája után menthetetlenül hanyatlásnak indult. Az ezután következő sorozatos csatavesztések és tábornokai nyomásának engedve végül 1814 áprilisában lemondott trónjáról, és száműzetésbe vonult Elba szigetére. Alig egy év távollét után azonban – a rá felügyelő brit hajóhadat kicselezve – váratlanul elhagyta Elbát, és március 1-jén partra szállt a francia Riviérán. Miután sikeresen maga mellé állította az elfogására küldött hadsereget, szélsebesen Párizsnak vette az irányt és március 20-án ismét uralkodóként vonulhatott be az őt kitörő lelkesedéssel fogadó fővárosba.

A hatalomba visszakerülve Napóleon azonnal hozzálátott serege újjászervezéséhez. Május végére a besorozottak létszáma már elérte a 284 000 főt.

Versenyfutás a bukásba

Napóleon stratégiáját a gyorsaságra építette, tisztában volt azzal, hogy az idő nem neki dolgozik. Két okból is sietnie kellett, egyrészt Wellington és Blücher generálisok vezetésével brit-holland illetve porosz-német csapatok masíroztak Franciaország felé; másrészt Wellington és Blücher seregeit külön-külön akarta legyőzni, még mielőtt azok egyesíthetnék az erőiket. Ennek megfelelően június 15-én Napóleon támadást indított Brüsszel irányába. A francia csapatok behatoltak az angol és porosz seregek közé, ezzel megakadályozták a szövetségesek egyesülését. Wellington herceg kénytelen volt visszavonulni a Waterloonál kialakított védelmi állásokba.

Néhány kisebb összecsapás után 1815. június 18-án aztán ismét felsorakozott a brit és a francia sereg egymással szemben. A franciák erő felett harcoltak az előző éjszakai esőtől ingoványosra áztatott földeken. Azonban a sártengerré vált talajon Napóleon többórás késedelemmel, kora reggel helyett csak déltájt tudta elkezdeni a waterlooi csatát, így a porosz Blücher marsall időt nyert arra, hogy hadseregével a franciák által szorongatott brit szövetségese segítségére siessen. A gigászi küzdelem kimenetelét végső soron az döntötte el, hogy délután öt óra körül felbukkantak a csatatér keleti szélén a porosz hadsereg első egységei, és a franciák kétfrontos küzdelemre kényszerültek. A túlerő a francia sereg fejvesztett menekülését idézte elő, és Napóleon személyes beavatkozással sem tudta arcvonalának összeomlását és hadseregének felbomlását megakadályozni. A szorongatott Wellington késő délutáni óhaja: „Adná Isten, hogy már itt lenne az éjszaka vagy Blücher!” – teljesült: neki volt szerencséje, s ő maga is elismerte utóbb, hogy Waterloo „átkozottul egy hajszálon múlott”.

Más kérdés, hogy ha Napóleon győzött is volna, a háborút és egykori hatalmát mindenképpen elvesztette. A franciaellenes koalíció (Nagy-Britannia, Poroszország, az Osztrák Császárság és Oroszország) hatszázezer katona mozgósítására volt képes, s a több mint húsz éve tartó háborúzás után már nem volt erő, amely a kivérzett, kimerült Franciaországra zúduló lavinát megállíthatta volna. A császárság ereje gazdaságilag is megrogyott. A korábban sikeres pénzreformot végrehajtó Napóleon kincstára kiürült, a mára numizmatikai értékké vált aranypénzei helyett a fedezet híján rohamosan inflálódó papírpénzek árasztották el a birodalmat.

Napóleon császársága és bukása

Az újkori hadtörténet egyik legöldöklőbb csatája

Waterloonál mindkét fél iszonyatos veszteségeket szenvedett. A francia halottak számát 29, az angolokét 15, a poroszokét 9 ezer főre teszik, a lovasság összecsapásaiban mintegy 10 ezer ló is elhullott. Volt olyan pillanat, amikor a nyolc négyzetkilométeres területen 45 ezer halott és sebesült hevert egyszerre. A győzelmet mindkét fél megszerezhette volna, végül mégis a franciák szenvedtek vereséget a kommunikációs, taktikai és a helyzet megítélésében elkövetett hibáik miatt.

A waterlooi ütközettel véget ért Napóleon száznapos uralma, a császár 1815. június 22-én másodszor is aláírta lemondó nyilatkozatát. Az óvatos angolok ezúttal már tényleg az akkori világ végére, az afrikai partoktól 1 800 kilométerre fekvő Szent Ilona szigetére száműzték, ott is halt meg 1821-ben. A korzikai kisnemesből lett császár utolsó, ám elvesztett csatája megváltoztatta Európa képét, megtörte Napóleon és Franciaország uralmát a kontinensen, egyben a kezdetét jelentette több évtizedes békének, valamint a brit és porosz uralom megszilárdulásának. A Waterlooi csata tehát nemcsak Napóleon bukását eredményezte, hanem ezzel együtt egy korszak végét is jelentette.

  További sajtóhíreink »
Hírlevél az érmékről
Adatvédelmi irányelvek
Köszönti Önt a Magyar Érmeforgalmazó Kft. Kérem, olvassa el használati útmutatónkat.

Real Time Analytics